Hogy a világ új, a cukorbetegség kezelésében
Szenior Akadémia – fókuszban a cukorbetegség
A cukorbetegség a világ egyik leggyakoribb betegsége, több mint millió embert érint világszerte. Több válfaja is ismert, azonban közös tulajdonságuk, hogy a hasnyálmirigy inzulin nevű hormonjára a szervezet sejtjei nem reagálnak, így nem tudják felvenni a vérből a számukra elengedhetetlen tápanyagokat, köztük a cukrot sem.
Megfelelő kezelés nélkül a vérben lévő cukor mennyisége így óriásira emelkedhet, ami kómához és halálhoz vezethet. Az egyes típusú, úgynevezett inzulinfüggő cukorbetegség autoimmun betegség. Főként fiatalokat és gyermekeket érint, sokszor az öröklött genetikai hajlam és a finomított szénhidrátokban pl. Az immunrendszer hibásan működik, a szervezet nem ismeri fel a hasnyálmirigyben lévő saját sejtjeit, és idegenként azonosítja azokat.
Ellenük ezért az immunrendszer ellenanyagokat antitesteket kezd termelni, melyek az inzulintermelő sejtek elpusztítására törekszenek. A szervezetben gyakorlatilag nem elérhető az inzulinhormon.
Cukorbetegség világnapja - november 14.
Az orvostudomány jelenlegi állása szerint — bár egyre több kutatás támasztja alá, hogy megfelelő étrenddel gyógyítható lenne ez az anyagcsere- és hormonprobléma — a betegség nem gyógyítható, élethosszig tartó inzulinpótlással csak kezelhető. Úttörő fejlesztés A Salk Intézet kutatói jelentős előrelépést tettek az egyes típusú cukorbetegség gyógyítása érdekében.
A tudósok Őssejt-technológia alkalmazásával létrehozták az első emberi inzulintermelésre képes hasnyálmirigy-sejtcsoportot, melyek az immunrendszer számára láthatatlanok maradtak.
A vércukorszintet azonban a sejtek az általuk termelt inzulin segítségével tökéletesen szabályozták. Az egyes típusú cukorbetegek többsége fiatal gyermek vagy tizenéves. A betegség gyógyszeres kezelése a betegség felismerése óta sok szenvedéssel és nehézséggel járt és jár.
Reméljük, hogy a betegek számára a regeneratív orvoslás és az immuntechnológia összefogása képes új lehetőségeket teremteni. A laboratóriumban fejlesztett sejtszigetek sérült sejtek helyére történő átültetése lehetőséget adna arra, hogy szükség szerinti mennyiségben termelje a szervezet az inzulint. Ronald Evans, a kutatás vezető szerzője.
Eddig a 2-es típusú cukorbetegség gyógyszeres terápiája esetén a metformin volt az elsődlegesen választott készítmény, ám az Európai Kardiológus Társaság által kiadott legújabb szakmai irányelv nagyobb hangsúlyt fektet a kardiovaszkuláris betegségek prevenciójára.
Az egyes típusú diabétesz egy folyamatosan fennálló betegség, melyet még mindig nehéz kezelni, hiába fejlesztettek már automata inzulinadagoló eszközöket.
Eddig is voltak próbálkozások hasnyálmirigy-sejtszigetek átültetésére, azonban transzplantáció esetén — a donor idegen sejtjei lévén — az immunrendszer felismerte és szervezeten kívüliként azonosította azokat.
A immunreakció elkerülése érdekében a betegeknek mind ez idáig komoly egészségügyi kockázatot is jelentő immunszuppresszív immunrendszert gátló, az immunrendszer reakcióit, védekező mechanizmusait mérséklő vagy gátló gyógyszereket kellett használniuk. A tudósok ezért az autoimmun folyamatokban elpusztult hasnyálmirigysejtek pótlására hosszú évek óta jobb megoldást kerestek és keresnek.
Cukorbetegség
Az Evans-laboratórium korábban is próbálkozott már azzal, hogy az a cukorbetegség kezelésében elől elrejtőzni képes, hasnyálmirigysejtekké fejlesztett őssejteket cukorbeteg szervezetbe ültetik, de sajnos akkor még nem sikerült inzulintermelésre ösztönözni azokat — hiába volt a páciens vércukorszintje magas. Pár hónappal később felfedezték, hogy genetikai oka volt a problémának. Az ERR-gamma genetikai bekapcsolásakor magasabb vércukorszint esetén tökéletesen működik az inzulintermelés a beültetett, az immunrendszer számára láthatatlan sejtekben — nyilatkozta Michael Downes, a tanulmány társszerzője, a Salk Intézet egyik vezető munkatársa.
A laboratórium legújabb kutatása egy olyan térbeli módszer létrehozását szolgálta, mely az emberi hasnyálmirigyben található inzulintermelő sejtekkel megegyező sejteket képes szaporítani, valamint képes az ERR-gamma genetikai kapcsolására.
A kutatók egy fehérjét is azonosítottak, a WNT4 nevezetű proteint, mely elengedhetetlen a folyamat hibátlan működése során. Elrejtőzni az immunrendszer elől Hogy a világ új Evans-laboratórium számára kétségtelen, hogy az egyik legnagyobb fejtörést az immunrendszer elől való elrejtőzés feladata adta.
CUKORBETEGSÉG: Hogyan alakul ki a cukorbetegség? [2021]
Két oka van annak, hogy ilyen sejteket kell fejleszteni: ha az immunrendszer felismerné a beültetett sejteket, akkor könnyűszerrel végezhet velük, így egy milligramm inzulin termelése nélkül visszatérhet a páciens a jól bevált inzulininjekcióhoz; ha a fenti esetet el szeretnék kerülni az orvosok, egy egész életen át immunszupresszív, tehát immunrendszert blokkoló szereket kell használnia a páciensnek, így úgy-ahogy meg korai cukorbetegség maradni a beültetett sejtsziget.
Sokáig kísérleteztek, míg végül a tudósok cselhez folyamodtak. A rákterápiák egyike, az immunterápia a bejuttatott immunsejteket szintén elrejti, de nem a páciens immunrendszere, hanem a szervezetében garázdálkodó ráksejtek elől.
Az immunsejteket a PD-L1 nevezetű a cukorbetegség kezelésében védik. A kutatók ötlete az volt, hogy az immunterápiás rákkezelésben használatos PD-L1 fehérjével védjék a cukorbeteg páciens szervezetébe ültetendő, inzulintermelésre fejlesztett őssejteket is.
A kezdeményezéshez mára ország csatlakozott. A kék kört a betegség globális jellege és a közösség egysége miatt választották a világnap szimbólumának, amelyre a november i napot az inzulin társfelfedezője, Sir Frederick Banting születésének évfordulója okán jelölték ki. A betegségről A diabetes mellitus diabétesz, cukorbetegség, cukorbaj egy szénhidrát-anyagcsere zavarral járó krónikus betegség, amelynek oka az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, az inzulinhatás elmaradása, illetve bizonyos körülmények között ezek együttes előfordulása.
Az ötletet kivitelezték és rögtön ki is próbálták egereken. Beültették a számukra fejlesztett speciális inzulintermelő sejtszigeteket, és az eredményeket rögzítették. Az egyes fejlődési lépésekhez bizonyos kulcsfontosságú tényezők is elengedhetetlenek.
Diabess Tea | Cukorbetegség a világ minden táján
A felfelé és lefelé mutató nyilak a serkentő és gátló faktorokat jelzik. A zöld szín egy speciális cukorbetegség 2 fajta kezelés során eljárás ún.
GFP-expresszió eredménye. A fehér foltok inzulin termelését mutatják. A csapat tehát összefoglalva: sikerrel kezelt egyes típusú diabéteszben szenvedő egereket. Jelenleg további vizsgálatokra van szükség annak felmérésére, hogy a hatások és az eredmények milyen mértékűek és mennyire tartósak, mert a következő fázis a humán tesztelés lépése. Most van egy termékünk, amelyet potenciálisan fel lehet használni a betegek kezelésénél anélkül, hogy bármilyen eszközre és immunrendszert gátló gyógyszerre a páciensnek szüksége lenne — fejezte be Evans.
